Szilveszteri különkiadás a loviról, avagy mi is beálltunk a sorba

Köztudomásúlag lovas nemzet vagyunk, nincs mit csodálkozni tehát azon a jelenségen, hogy szilveszterkor több ezer honfitársunk vágtat ki az ügetőre, s vásárol habzó szájjal, vérben forgó szemekkel sört, unikumot, forralt bort, miközben szakszerűen fogad.

Tény, hogy én magam is ültem már egyszer lovon, zsenge gyermekkoromban, amikor az ember lánya még nem mer szembeszállni a rettegett osztályfőnök asszonnyal ebben a tekintetben (sem). És az is tény, hogy Királyleánykát is láttam már ló közelében, igaz, hogy egy méternél a villanypásztor ellenére sem közelítette meg jobban az állatot. Mi sem természetesebb tehát annál, hogy a szilveszteri kora esten gardedámjaink kíséretében délcegen az ügetőre vonultunk.

Én kissé sokallottam az ezer forintos belépti díjat, ezért öntudatosan meglengettem a sajtóigazolványomat a jegyszedő fiatalember előtt, ingyenjegyben reménykedvén. Az úriember zavartan és sajnálkozva utasította el a kezdeményezést, mondván, hogy nem kapott efféle felhatalmazást a hatalom forrásaitól, ami ebben az esetben (és az új alkotmánnyal ellentétben) nem a nép. Azért két diákjegyet csak sikerült kialkudni, büszkén járultunk tehát a fogadóirodákhoz a megspórolt összeggel.

Tumultuózus jelenetek, tolakodás, lökdösődés és hosszas sorbanállás után a női futam pajzán és sikamlós nevű lovai közül kiválasztottuk a szolidabbakat, és az Ördög Hegedűsére, meg még egy megjegyezhetetlen nevűre fogadtunk. Hasonló közelharcot vívtunk a büfében is, de végül minden együtt volt, és gőzölgő forralt borral a kezünkben vártuk a futamot.

Az ital várakozásainkkal szemben nem volt kiugróan rossz, sőt, egészen élvezhetőnek találtuk. A kőbányai pusztaságra leereszkedő hűvös este ellenére még percek múltán is kegyetlenül forró volt, persze ezt részben a hőtartó pohárnak köszönhettük. A cukrosságot nagyjából eltalálták, viszont a fémes, szúrós íz kissé kellemetlennek tűnt. A fűszerezése - ha finoman akarunk fogalmazni - nem volt túl tolakodó (magyarán csak nyomokban éreztük a fahéjat és a szegfűszeget). Összességében nem voltunk elégedetlenek: ittunk már sokkal rosszabbat.

A fogadással sajnos kevesebb szerencsénk volt - komoly erőfeszítések révén csak sikerült elvesztenünk azt a nyolcszáz forintot, de sebaj. A devizaárfolyamon sokkal többet vesztettünk. Boldogabb új évet mindnyájunknak!

Értékelés:
Forróság: 5, édesség: 4, fűszeresség: 3, sűrűség/vizesség: 3.

Átlag: 3,75

Ár: 450 Ft/2,5 dl.

# Szegfűbors


Kincsem Park, X. kerület, Albertirsai út 2-4.