Csodák márpedig nincsenek

Persze számítottunk erre, de azért kalandvágyból beugrottunk a Retró büfébe egy deciért, a kondéros forraltbor-szörnyedvény és a jó kis eperbor között félúton. Azok kedvéért, akik esetleg nem hallottak még erről a műintézményről, elárulom, hogy az Arany János utcai metrómegálló épületében helyezkedik el, és 100 forintért mérik a forralt bor decijét. A meglehetősen lepukkant Retró büfé zsebkendőnyi területén idilli kép fogad: többen sajtos-tejfölös lángosokat és régivágású hamburgereket tolnak be arcaikba, a villanyrezsón kis lábosban forralt bor fortyog. Azonnal 1985-ben érzem magam, nem hazudik tehát a névtábla.

Minekutána tesztcsapatunk tagjai 1985-ben még nemigen fogyasztottak alkoholos italokat, sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy az ízvilág is retró, vagy az amúgy is korcsosodó emberi fajt lassan romlásba döntő kapitalizmus és tömegkultúra terméke-e. Én inkább az előbbire tippelek, már csak azért is, mert jólétben tengődő német illetőleg osztrák embertársaink egészen tisztességes forralt borokat szoknak készíteni. Mi azonban jó honleányokként idehaza iszogatunk, de küzdelmünk egyre reménytelenebb: a nemzeti igénytelenség és minőségtelenség fullasztó.

Lemon Chilli csaknem kiköpi az első kortyot, annyira keserű az ital a töméntelen szegfűszegtől és fahéjtól. Az én érzékelésem az előzőleg kóstolt cukorsziruptól kissé eltorzult, tehát először kimondottan jólesik a kesernyés íz, de a végére azért már én is érzem, hogy beleborult a fűszertartó abba a helyes kis láboskába. Meglepő módon a cukorfoka egészen tűrhető, az alkoholfoka viszont elfogadhatatlan: a fedő nélkül rotyogó nedűből sajnos az összes alkoholmolekula kifőtt. Az utolsó kortyot egy fa alá löttyintem, ezúton kérek elnézést szegény ártatlan fától.

Értékelés:
Édesség: 4, fűszerezés: 2, forróság: 4, vizesség/sűrűség: 2.

Átlag: 3

200 Ft/2 dl (nekünk decit is adtak, de lehet hogy csak azért, mert volt poharunk)

# Szegfűbors

Retró Büfé, V. kerület, Arany János utcai metrómegálló