
Odáig még érthető a dolog, hogy az előzőleg elfogyasztott nagy mennyiségű forralt bor után mindenki inkább sörrel akarta folytatni az estét. Az viszont már kevésbé, hogy a helységet alattomosan belengő wc-szag, és a hangszórókból ránk mért sorozatos auditív csapások miért nem voltak elegendőek ahhoz, hogy pánikszerűen elhagyjuk a helyszínt. Azt, hogy ír sörök helyett én leginkább csak sopronival és gösserrel találkoztam, már meg sem említem, mert Királyleányka és Lemon Chilli még a végén bekommentel, hogy már megint a kákán is csomót keresek.
Talán a 90-es évek legrosszabb slágerei okozták azt a megmagyarázhatatlan fordulatot, hogy társaságunk egy jeles tagja határozott hangon kirendelt nekünk egy forralt bort. Nem tudtuk megakadályozni. Az ital stílusosan egy hatalmas Bols vodkás pohárban érkezett. Csilikével nagy nehezen erőt vettünk magunkon és szakszerűen elvégeztük a tesztet: az ízvilág egyértelműen nagymamánk almakompótjára hajazott. Nem is érdemes erre több szót vesztegetni. Ugyanakkor a pincér számlájára írjuk, hogy megkérdezte, ízlett-e az ital. Finoman jeleztük, hogy tán egy kissé édes volt, mire rávágta, hogy jó, akkor legközelebb több citromlevet rakunk bele... Így készül a menza tea, kérem.
Amikor a második Guns 'n' Roses szám után beindult a karaoke és egy fahangú rockerarc rágyógyult a mikrofonra, elérkezettnek láttuk az időt a továbbálláshoz. A Jelenben szerencsére már járt a tesztcsapat, így ott már nem kellett kóstolnunk: megpróbáltatásaink arra a napra véget értek. A másnapot meg ne feszegessük.
Értékelés:
Forróság: 4, édesség: 2, fűszerezés: 2, sűrűség/vizesség: 3.
Átlag: 2,75
# Szegfűbors
Janis Pub, Királyi Pál u. 8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése